Védőkesztyű vásárlási tájékoztató
Védőkesztyű tájékoztató és a munkavédelmi kesztyűkre vonatkozó szabványok, jelölések, minden amit a kéz sérülés veszélyének elhárításáról és a munkavédelmi kesztyűkre vonatkozó szabályozásokról tudni érdemes
Karunk és kezeink jelentős munkát végeznek és számos munkahelyi sérülének vannak kitéve, ezért védelmükre különösen nagy gondot kell fordítani. Munkavégzés során kezeinket számos kockázati tényező ellen kell védeni, ugyanis a munkahelyi balesetek több, mint 50%-át a kezet ért sérülések teszik ki. A megfelelő munkavédelmi kesztyű használatával ezek a sérülések elkerülhetőek és megelőzhetőek.
Minden minősítéssel rendelkező kesztyű az egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelv hatálya alá esik, és különféle szabványok előírása-inak felel meg. (2016. április 21-én lépett hatályba az Európai Unió 2016/425 rendelete az egyéni védőeszközökről, amely 2018. áprilistól kötelezően alkalmazandó.)
MSZ EN 420:2003+A1:2010 védőkesztyűkre vonatkozó általános követelmények
Az MSZ EN 420-as szabvány tartalmazza a kesztyűk-kel, szemben támasztott általános követelményeket. Ez a szabvány határozza meg, hogy a védőkesz-tyűknek milyen általános követelményeknek kell megfelelniük. A szabvány kitér a védőkesztyűk címkézésére, méret specifikációjára, összetételére, az általános ergonómiai és felhasználási előírásokra.
Három kockázati kategória:
Az Egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelv szerint a védőeszközök, ideértve a védőkesztyűket is, három kockázati kategóriába sorolhatók:
1-es kategória:
Egyszerű kialakítású védőkesztyűk kizárólag alacsony kockázat esetén. A felhasználó tisztában kell legyen azzal, hogy milyen védelmi képességgel rendelke-zik az általa használt védőkesztyű. A gyártó felelős azért, hogy az ebben a kategóriában szereplő termékek megfeleljenek a szabvány fő követelményeinek.
2-es kategória:
Közepes kialakítású védőkesztyűk közepes kockázatokra. A 2-es kategóriába sorolt védőkesztyűket úgy tervezték, hogy védelmet nyújtsanak közepes kockázatok esetén. Ilyen koc-kázatok például, az általános munkavégzés során felmerülő átszúrás, vágás, szakítás elleni védelem, valamit a kesztyű általános használatából eredő kopással szembeni tulajdonsága. Ezeket a kesztyűket a gyártónak függet-len bevizsgáló intézettel (bejelentett szerv) kell tanúsíttatni.
3-as kategória:
Komplex tervezésű védőkesztyűk visszafordíthatatlan egészségkárosodást vagy halált okozó sérülések kockázata esetén. A 3-as kategóriába eső kesztyűket úgy ter-vezték, hogy védelmet nyújtsanak a legnagyobb kockázatok esetén is, például vegyszerek, hő vagy éppen elektromosság ellen. Ezeket a kesztyűket is független bevizsgáló intézettel kell tanúsíttatni. Ezen termékek gyártóit vagy importőreit a jogszabály a sorozatgyártásban készülő termék minőségének ellenőrzésére kötele-zi, amely történhet végtermék-ellenőrzéssel, vagy minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésével. A gyártót mindkét esetben egy független tanúsító intézet (bejelentett szerv) ellenőrzi, amely intézet számát a CE-jelölés mellett fel kell tüntetni.
EN388:2016
VÉDŐKESZTYŰK MECHANIKAI KOCKÁZATOK ELLEN
Az elmúlt években a védőkesztyűk gyártási folyamatában bekövetkezett változások azt jelentették, hogy a kézvédelem jól bevált módszere (EN388:2003), és különösen a vágások elleni védelem értékelésére irányuló vizsgálat már nem tekinthető alkalmasnak. Míg az EN388:2003 és az 1-5-ös rendszer könnyen érthető volt, az újabb vágásálló anyagok kifejlesztése és a vezető iparágak igényei a lehető legmagasabb szintű védelem elérésének érdekében a kézvédelem tesztelésének módját felül kellett vizsgálni.
Az EN 388:2016 célja, hogy frissítse a szabványt, és ezzel két vizsgálati módszert változtattak (kopás és vágás), és két új vizsgálati módot is bevezettek (egyenes penge vágási ellenállás és ütésállóság).
Az EN 388:2003 szabvány a mechanikai kockázatokkal, többek között kopással, vágással, szakadással és szúrással szemben védelmet nyújtó kesztyűkre vonatkozik. EN 388:2016: bevezetik az EN ISO 13997:1999 tesztelési metódust. A vizsgálatokat különböző súlyokkal végzik el. Azt a legkisebb súlyt keresik, amelynél a kés egyetlen, 20 mm-es elmozdulással elvágja a mintadarabot. A vizsgálat eredményét Newtonban (N) fejezik ki. Kiszámítható a megfelelő érték grammban (g). A-F-ig történik az osztályozás.
•Ütésállóság – Indexszám P (5J-ig)
•Egyenes penge vágással szembeni ellenállás– Indexszám A–F
•Kopásállóság – Indexszám 1–4
•Penge vágással szembeni ellenállás – Indexszám 1–5
•Továbbszakító erő – Indexszám 1–4
•Szúrással szembeni ellenállás – Indexszám 1–4
A vágásvédelmi kesztyűkre vonatkozó védelmi osztályokat Európában korábban a DIN EN 388:2003 szabvány határozta meg. A technikai anyagok – az ún. „nagy teljesítményű szálak” – folyamatos fejlődése miatt szükségessé vált az említett termékek besorolási és vizsgálati módszereinek módosítása. Ezeket a változtatásokat a DIN EN 388:2016 szabvánnyal vezették be.
Az EN 388:2016/ISO 13997 szabványnak megfelelő vizsgálati módszer
- A módosítás azokra a vágásvédelmi kesztyűkre vonatkozik, melyek anyaga tompítja a pengéket (például üveg- és acélszál).
- Az ISO 13997 szabvány szerinti kiegészítő vizsgálati módszer: A kesztyű vágással szembeni ellenállását egy éles tárgy segítségével határozzák meg, amely nagyobb erővel, egyetlen ponton érintkezik az anyaggal.
- A vizsgálat során egy hosszú, egyenes pengét húznak végig a tesztdarab mentén. Ennek révén megállapítják, hogy mekkora minimális erőre van szükség, hogy a tesztdarabon egy 20 mm-es vágást ejtsenek.
- Az eredményt newtonban (N) adják meg, és ennek alapján sorolják be a vágásvédelmi kesztyűt az adott vágásvédelmi osztályba.
A DIN EN 388:2003 európai szabvány írja le a munkavégzés közben fellépő mechanikai kockázatok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit. A meghatározott vizsgálati módszerek a karvédőkre is alkalmazhatóak (azaz a védőruházat azon részeire is, amelyek nem kapcsolódnak a kesztyűhöz vagy a ruházathoz).
A védőkesztyűket minden mechanikai veszély vonatkozásában a vizsgálati eredmények alapján sorolják teljesítményszintekbe. Az adott értékeket a kesztyű piktogramja mellett található számjegyek adják meg (0-tól 5-ig, ahol a 4-es, ill. az 5-ös a legjobb érték).
A DIN EN 388:2003 szabvány a következőképpen határozza meg a mechanikai kockázatokat és terheléseket, valamint azok vizsgálati módszereit:
- Kopásállóság:
A védőkesztyű kopásállóságának vizsgálatához az anyagot nyomás alá helyezett csiszolópapírral dolgozzák meg. Referenciaértékként az anyag kilyukasztásához szükséges ciklusok száma szolgál.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 8000 ciklus.) - Vágással szembeni ellenállás:
A védőkesztyű vágással szembeni ellenállásának vizsgálatához forgó körvágókést használnak, mely állandó sebességgel vágja át a kesztyűt. Referenciaértékként a referenciaanyaggal történő összehasonlítás, ill. az abból adódó mutató szolgál.
(A legmagasabb teljesítményszint: 5 = 20-as mutató.) - Szakítószilárdság:
A szakítószilárdság vizsgálatához első lépésben bevágják a védőkesztyű anyagát. Referenciaértékként az anyag továbbszakításához szükséges erő szolgál.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 75 newton.) - Szúrásállóság:
A szúrásállóság vizsgálatához a kesztyűt egy (szabványosított) lyukasztóval szúrják át. Referenciaértékként az átlyukasztáshoz szükséges erő szolgál.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 150 newton.)
| EN 388 | 1-es szint | 2-es szint | 3-as szint | 4-es szint | 5-ös szint |
|---|---|---|---|---|---|
| Kopásállóság (ciklusok száma) | 100 | 500 | 2.000 | 8.000 | – |
| Penge vágással szembeni ellenállás (index) | 1.2 | 5.5 | 5 | 10 | 20 |
| Továbbszakító erő (N) | 10 | 25 | 50 | 75 | – |
| Átszúrás elleni védelem (N) | 20 | 60 | 100 | 150 | – |
| EN ISO 13997:1999 TDM | Szint A | Szint B | Szint C | Szint D | Szint E | Szint F |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Vágásálló vizsgálati szintek | 2 | 5 | 10 | 15 | 22 | 30 |
EN407:2004
TERMIKUS KOCKÁZATOK (HŐ ÉS/VAGY TŰZ) ELLEN VÉDŐ KESZTYŰK
Az EN407 szabvány a hő és / vagy tűz elleni védőkesztyűk tesztelési módszereit, általános követelményeit, a hővel szembeni védelmi szintjeiket és a jelölésüket határozza meg. A piktogram 6 számjeggyel van kiegészítve:
•Gyúlékonysággal szembeni ellenállás (0 –4)
•Kontakt hővel szembeni ellenállás (0 –4)
•Konvektív hővel szembeni ellenállás (0 –4)
•Sugárzó hővel szembeni ellenállás (0 –4)
•Olvadt fém kisebb kifröccsenéseivel szembeni ellenállás (0 –4)
•Olvadt fém jelentős fröccsenéseivel szembeni ellenállás: (0 –4)
b: Kontakt hővel szembeni ellenállás 15 másodpercig:
| Teljesítményszint | Kontakt hőmérséklet (°C) | Küszöbidő (másodperc) |
|---|---|---|
| 1 | 100°C | ≥15s |
| 2 | 250°C | ≥15s |
| 3 | 350°C | ≥15s |
| 4 | 500°C | ≥15s |
A védőkesztyűkkel szemben támasztott minimális követelményeket és azok különleges vizsgálati módszereit a termikus kockázatokra vonatkozóan a DIN EN 407 európai szabvány szabályozza. A szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező védőkesztyűk megóvják a viselőjüket például a kontakthőtől, a sugárzó hőtől és az olvadt fémek kisebb fröccsenéseitől.
Ugyanakkor a szabvány nem vonatkozik a hőártalom ellen védő kesztyűk speciális alkalmazásaira, így például a tűzoltósági alkalmazásra vagy a hegesztésre. A DIN EN 407 szabvány szerint a hőártalom ellen védő kesztyűknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:
- Nehezen gyulladnak meg, lángterjedésük alacsony.
- Hőátadásuk csekély (védelmet nyújtanak a sugárzó, a konvektív és a kontakthővel szemben).
- Ellenállnak a magas hőmérsékletnek.
A DIN EN 407 szabvány a következő kritériumok alapján vizsgálja és osztályozza a védőkesztyűket:
- Gyúlékonysággal szembeni ellenállás:
A védőkesztyűt 15 másodpercig gázlángnak teszik ki. Ezt követően megmérik, hogy mennyi idő telik el, amíg a kesztyű anyaga már nem lángol, illetve izzik.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 2 másodperc utóégési idő; 5 másodperc utóizzási idő.) - Kontakthővel szembeni ellenállás:
megmérik azt a hőmérsékletet (100–500 °C), amely ellen a kesztyű 15 másodpercen át anélkül nyújt védelmet, hogy a belseje több mint 10 °C-kal felmelegedne.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = +500 °C.) - Konvektív hővel (fokozatosan átadott hővel) szembeni ellenállás:
megmérik, hogy mennyi ideig tart, amíg a kesztyű belseje – nyílt láng által leadott hő hatására – több mint 24 °C-kal megnő.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4.) - Sugárzó hővel szembeni ellenállás:
a védőkesztyűt sugárzó hőnek teszik ki. Megmérik, hogy adott mennyiségű hő mennyi idő alatt hatol át a kesztyű belsejébe.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = legalább 150 másodperc.) - Olvadt fém kisebb kifröccsenéseivel szembeni ellenállás:
megmérik, hogy hány csepp olvadt fém emeli 40 °C-kal a bőr és a kesztyű anyaga közötti hőmérsékletet.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = több mint 35 csepp.) - Olvadt fém jelentős fröccsenéseivel szembeni ellenállás:
megmérik, hogy hány gramm vasolvadék károsítja a (kesztyű belsejében rögzített) PVC-ből készült mesterséges bőrt.
(A legmagasabb teljesítményszint: 4 = 200 gramm)A DIN EN 407 szabvány szerinti vizsgálat során a védőkesztyűt minden termikus veszély vonatkozásában besorolják az adott teljesítményszinthez (a szintet 1-től 4-ig terjedő számjegyek jelölik, ahol a 4-es a legjobb érték). Fontos megjegyezni, hogy a kesztyű nem kerülhet kapcsolatba nyílt lánggal, ha az égésállóság vizsgálata során nem érte el a 3-as teljesítményszintet.
EN12477:2001
HEGESZTŐ VÉDŐKESZTYŰK
Ez az európai szabvány meghatározza a kézi fémhegesztés, vágás és kapcsolódó folyamatok során használt védőkesztyűkre vonatkozó elvárásokat és tesztelési módszereket. Teljesítményszint szerint a hegesztő védőkesztyűket 2 típusra osztjuk:
Típus A: alacsonyabb fogásbiztonság (magasabb egyéb teljesítmény)
Típus B: magas fogásbiztonság (alacsonyabb egyéb teljesítmény)
EN511:2006
VÉDŐKESZTYŰK – HIDEG ELLENI VIZSGÁLATOK
Az európai szabvány meghatározza a vezető hideg ellen –50°C-ig védő kesztyűkre vonatkozó követelményeket és vizsgálati módszereket.
A hideg lehet az éghajlati viszonyokból, illetve az ipari tevékenységből adódó. A különböző teljesítmény szintek konkrét értékei a különböző alkalmazási területek egyedi követelményei szerint kerülnek megállapításra. A vizsgálatok bizonyos esetekben csak teljesítményszintet és nem védelmi szintet határoznak meg.
- Konvekciós hideggel szembeni ellenállás (1-4)
- Kontakt hideggel szembeni ellenállás (1-4)
- Vízzáróság (0-1)
A hideg elleni védőkesztyűkkel szemben támasztott minimális követelményeket a DIN EN 511 szabvány szabályozza. A szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkező kesztyűk megóvják a viselőjüket mind a konvektív (átadott), mind pedig a kontakthideggel (közvetlenül érintkező hideggel) szemben.
A termikus és mechanikai kockázatokkal szembeni védelemhez hasonlóan a védőkesztyűket itt is különböző szempontok szerint sorolják különböző teljesítményszintekhez. A teljesítményszinteket 1-től 4-ig terjedő számjegyek jelölik a piktogram mellett, ahol a 4-es jelöli a legmagasabb teljesítményszintet.
A hideg elleni védőkesztyűk teljesítményszintjeinek meghatározása:
- Konvektív hideg:
megmérik, hogy mennyi energia szükséges egy védőkesztyűvel ellátott, felmelegített (30–35 °C) műkéz hőmérsékletének megőrzéséhez a helyiség állandó hőmérsékletével szemben. (A kesztyű hőszigetelő tulajdonságát a műkéz és a helyiség hőmérséklete, valamint a hőmérséklet megőrzéséhez szükséges energia alapján számítják ki.) - Kontakthideg (ISO 5085 szabvány szerinti vizsgálat):
a védőkesztyű termikus ellenállását egy hideg és egy meleg lemez segítségével határozzák meg. A kesztyű anyagát szigetelőként a két lemez közé helyezik, mérési eredményként pedig a hőmérsékletkülönbség változása szolgál (a referenciamintához viszonyítva).
Ezeken túlmenően a kesztyű vízhatlansága is vizsgálható az EN ISO 15383 szabvány szerint. Amennyiben 30 percen át nem jut víz a védőkesztyűbe, úgy a kesztyű kiállta a vizsgálatot (nincsenek külön meghatározott teljesítményszintek).
EN ISO 10819:1996
VÉDŐKESZTYŰK – VIBRÁCIÓ ELLENI VÉDELEM
Az európai szabvány meghatározza a védőkesztyűk esetében fellépő káros rezgések átvitelére vonatkozó laboratóriumi mérések módszereit, az adatok elemzését és jelentését 31,5 Hz és 1250 Hz frekvenciatartományban. A szabvány meghatározza a tesztelési módszert a kesztyű rezgésátvitelére vonatkozóan.
EN1149 -1:2006
Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 1. rész: Fajlagos ellenállás (vizsgálati módszerek és követelmények).
Ez az európai szabvány határozza meg a elektrosztatikus disszipatív védőöltözet (vagy védőkesztyű) gyártása során alkalmazandó vizsgálati módszereket és felhasználható anyagokat, a kisülések elkerülése érdekében. Ez a vizsgálati módszer nem alkalmazható a magas feszültség ellen védő ruházat vagy védőkesztyű gyártása során.
EN1149 -5:2008
Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyag- teljesítmény és kialakítási követelmények.
Ez az európai szabvány meghatározza a teljes földelt rendszerekben használható elektrosztatikus disszipatív védőruházatra vonatkozó anyag- és tervezési követelményeket a kisülések elkerülése érdekében. Lehetséges, hogy a követelmények nem elegendően oxigéndús gyúlékony lég- kör esetén. Ez az európai szabvány nem alkalmazható hálózati feszültség elleni védelem esetén.
ESD (ELEKTROSZTATIKUS KISÜLÉS)
EN 16350:2014 VÉDŐKESZTYŰK – ELEKTROSZTATIKUS TULAJDONSÁGOK
Az ESD kesztyűket a statikus elektromosság elkerülésére használjuk. A teszt jobb az EN1149-nél, mivel alacsonyabb vertikális ellenállást igényel, mint 10 ohm. Az EN16350:2014 szerint tesztelt kesztyűk olyan területeken használhatók, ahol robbanásveszély áll fenn, mint például olaj finomító.
A tűz- és robbanásveszélyes munkaterületekre nézve a DIN EN 16350:2014 az első európai szabvány, amely meghatározza a védőkesztyűk elektrosztatikus tulajdonságainak vizsgálati feltételeit és a velük szemben támasztott minimális követelményeket:
- Az áthatolási ellenállásnak kisebbnek kell lennie, mint 1,0 × 108 ohm (Rv< 1,0 × 108 Ω).</>i>
- Tesztkörnyezet: 23 ± 1 °C levegő-hőmérséklet, 25 ± 5% relatív páratartalom.
Fontos! Az elektrosztatikus levezető tulajdonsággal rendelkező védőkesztyűk csak akkor hatékonyak, ha viselőjük kevesebb mint 108 ohmmal van földelve.
Termékeinket a DIN EN 16350:2014 szabvány szerinti vizsgálatnak vetjük alá, így mind termék-, mind pedig munkavédelmi célra alkalmasak.
Mire kell ügyelnie a felhasználónak?
A DIN EN 1149-1:2006 szabvány szerinti korábbi osztályozás már érvényét vesztette. A korábbi szabvány szerint vizsgált felületi ellenállás csak az anyag felületén történő töltésátadást adja meg, ezért nem elegendő a hatékony védelem biztosításához.
Mire használhatók a DIN EN 16350:2014 szabvány szerint hitelesített kesztyűk?
A DIN EN 16350: 2014 szabvány szerint sikeresen hitelesített védőkesztyűk használhatók tűz- és robbanásveszélyes munkaterületeken (például finomítókban), és a földelési lánc elengedhetetlen elemét képezik (kesztyű – védőruházat – lábbeli – talaj). Az elektrosztatikus tulajdonságok vonatkozásában a termékvédelem területén gyakran figyelembe ves
IEC 61340-5-1:2016
ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK ELEKTROSZTATIKUS JELENSÉGEIK ELLENI VÉDELME (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK)
Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Ez a szabvány meghatározza a nagy érzékenységű területeken használt PPE-termékek vizsgálati módszerét, ahol az elektrosztatikus töltés potenciálisan károsíthatja a fonom alkatrészeket, például az áramköri lapokat és a mikrochipeket.
CE FOOD SAFE
Az Európai Parlament és Tanács EC1935/2004 rendelete tartalmazza az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal szemben támasztott alapkövetelményeket.
Ilyen például, hogy az adott felhasználási körülmények között alkotórészeiket ne adhassák át az élelmiszereknek olyan mennyiségben, ami veszélyeztetheti az emberi egészséget.
EN ISO 374 -1:2016
VÉDŐKESZTYŰK – VEGYSZEREK ÉS MIKROORGANIZMUSOK ELLEN
A vegyvédelmi kesztyűknek meg kell felelniük az EN ISO 374-1 európai szabvány követelményeinek. A szabvány a hitelesítést illetően alapvető változtatásokon esett át.
Az 1. rész (a vegyi kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények) fontos módosításokat tartalmaz:
- A vizsgálandó vegyi anyagok száma 12 helyett 18.
- Az alacsony vegyszerek elleni védelmet nyújtó, vízálló kesztyűkről szóló résznél elhagyható a csőrös főzőpohár.
- A kesztyűtípusok „A”, „B” és „C” kategóriákba történő besorolása.
- A termékjelölésben történt módosítás: Egy Erlenmeyer-lombik piktogramja, különböző számú betűkkel a teszteléskor alkalmazott vegyszerek típusától függően.
A védőkesztyűk új jelölése:
„A” típusú áthatolással szembeni ellenállás: legalább 6 vizsgálati vegyszer esetében egyenként legalább 30 perc.
„B” típusú áthatolással szembeni ellenállás: legalább 3 vizsgálati vegyszer esetében egyenként legalább 30 perc.
„C” típusú, áthatolással szembeni ellenállás: legalább 1 vizsgálati vegyszer esetében legalább 10 perc.
A vizsgálandó vegyi anyagok számának növelése: Az új szabvány értelmében kibővült a tesztkatalógus.
Akárcsak korábban, a gyártó alkalmazási útmutatása továbbra is kiemelt fontosságú. A pontos védelmi követelményeket a munkahelyeken a tényleges tevékenységek kockázatfelmérésének keretében kell meghatározni, figyelembe véve a specifikus alkalmazási körülményeket. Az egyedi követelmények meghatározása a felhasználó, illetve az illetékes munkavédelmi szakember feladata, a védőkesztyűk specifikus védelmi teljesítményéről pedig a gyártó adhat felvilágosítást. Az uvex az uvex Chemical Expert System formájában az egyes áthatolási idők meghatározásához egy többnyelvű, online platformot kínál. Ezenfelül tapasztalt munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére a helysz
A kémiai kockázatokra vonatkozó terminológiai és teljesítmény-követelmények.
Újdonság a szabványban – Jelenleg 3 standard osztály létezik, amelyek a teljesítményszinthez és a vegyi anyagok számához kapcsolódnak, amelyek ellen védenek. 6 további vegyszer van, amelyek ellen tesztelhetők. Követelmény az EN 374-4:2013 lebomlásának tesztelése. Az EN374-3:2003-at visszavonták és helyébe az EN16523-1:2015 lép. A 400 mm-nél hosszabb kesztyűt ezen felül a mandzsetta területén is meg kell vizsgálni. Az EN388 szerinti tesztelés követelménye megszánt. Az „alacsony vegyszer” vagy „vízálló” főzőpohár szimbólum vissza lett vonva.
| Kód | Vegyi anyag | Osztály |
|---|---|---|
| A | metanol | elsődleges alkohol |
| B | aceton | keton |
| C | acetonitril | nitril vegyület |
| D | diklór-metán | klórozott parafin |
| E | szén-szulfid | kén tartalmú szerves vegyület |
| F | tulén | aromás szénhidrogén |
| G | dietil-amin | amin |
| H | tetrahidrafurán | heterociklusos és éter vegyület |
| I | etil-acetán | észter |
| J | n-heptán | telített szénhidrogén |
| K | szódium hidroxid 40% | szervetlen bázis |
| L | kénsav 96% | szervetlen ásványi sav |
| M | 65% selétromsav | szervetlen ásványi sav, oxidáló |
| N | 99% ecetsav | szerves sav |
| O | ammónia-hidroxid 25% | szerves sav |
| P | 30% hidrogén-peroxid | peroxid |
| S | 40% hidrogén-fluorid sav | szervetlen sav, kontakt méreg |
| T | 37% formaldehid | aldehid |
EN ISO 374-2:2014
A penetrációval szembeni ellenállás meghatározása.
Nincs jelentős változás az EN374-2: 2003-hoz képest.
EN ISO 374-4:2013
Vegyi anyafok bomlással szembeni ellenállásának meghatározása (DR).
A standard újdonságai – tesztelje a lyukasztási ellenállást s kémiai anyaggal szembeni expozíció előtt és után. A teljesítmény átlagát százalékban (%) rögzítik a felhasználói lapon.
EN ISO 374-5:2016
A mikroorganizmusok kockázataira vonatkozó terminológiai és teljesítmény követelmények.
A mikroorganizmusokat baktériumok, vírusok vagy gombékként osztályozzák. A vírusok elleni védőkesztyűnek az ISO 16604:2004 szabványnak is meg kell felelnie.
EN ISO 16523-1:2015
A vegyi anyagok áthatolásával szembeni anyagállóság meghatározása. A folyékony vegyszerrel való áthatolás folyamatos érintkezés esetén.
Ez a vizsgálat hasonló az EN374-3 szabványhoz, ezért az EN374-3 szerint tanúsított kesztyűt nem kell újra megvizsgálni.
EGYSZER HASZNÁLATOS KESZTYŰK
Egyszer használatos kesztyű választékunkat a felhasználók igényeinek megfelelően, a kényelem és a védelem szem előtt tartásával alakítottuk ki. Típusaink a legmagasabb minőségű anyagokból készülnek egészségügyi, élelmiszeripari és általános ipari felhasználók részére. Minden típus rendelkezik az AQL (minőségellenőrzési rendszer) 1.5 minősítésével, és EN minősítéssel. Nem steril, CE jellel ellátva.
EN455:2000
ORVOSI KESZTYŰK EGYSZERI HASZNÁLATRA
Egyszer használatos orvosi kesztyűkre vonatkozó szabvány.
1.rész: Lyukmentességi követelmények és vizsgálatok
2.rész: A fizikai tulajdonságok követelményei és vizsgálatai
3.rész: Követelmények és vizsgálat a biológiai értékeléshez
4.rész: Az eltarthatóság meghatározásának követelményei és tesztelése
EN381-7:1999
VÉDŐKESZTYŰK – KÉZI LÁNCFŰRÉSZ HASZNÁLATA ESETÉN
Európai szabvány, mely meghatározza a kézi láncfűrész használatakor viselt védőkesztyűkre vonatkozó követelményeket. A kesztyű ellenáll a kézi láncfűrésszel történő vágásnak az EN381-4 szabványban leírt tesztelési módszernek megfelelően. A kiválasztás szempontjairól és a használatról a gyártónak nyilatkoznia kell.
| Osztály | 0 | 1 | 2 | 3 |
| Maximális láncsebesség (m/s) | 16m/s | 20m/s | 24m/s | 28m/s |