Ugrás a tartalomra
Tilonasec
Tűzoltó készülékek Megjelent:

Tűzosztályok és tűzoltó készülék választás

A, B, C, D és F tűzosztályok, oltásteljesítmények és oltóanyagok közérthető, szakmailag ellenőrzött útmutatója.

Tilonasec szakember porral, habbal és szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékeket hasonlít össze
A tűzoltó készüléket az éghető anyag, az oltásteljesítmény, a környezet és a készülék címkéjén igazolt alkalmazhatóság alapján kell kiválasztani. A kép szemléltető.

Rövid válasz: a tűzosztály azt mutatja meg, milyen anyag ég, az oltásteljesítmény pedig azt, hogy a készülék mekkora szabványos vizsgálati tüzet képes eloltani. Magyarországon az A, B, C, D és F tűzosztályokat használjuk. Külön E tűzosztály nincs, ezért villamos berendezésnél mindig a készülék címkéjén megadott alkalmazhatóságot, feszültséghatárt és biztonsági távolságot kell ellenőrizni.

Mit jelentenek a tűzosztályok?

Tűzosztály Jellemző éghető anyag Gyakori oltóanyag Fontos korlát
A Szilárd, rendszerint parázslással égő anyag, például fa, papír vagy textil. Víz, hab vagy A jelölésre igazolt ABC por. Az újragyulladás miatt a parázsló részek visszahűtése is fontos.
B Éghető folyadék vagy folyadékká váló szilárd anyag. Hab, BC vagy ABC por, illetve megfelelő szén-dioxid. Erős vízsugár szétterítheti az égő folyadékot. A címke az irányadó.
C Éghető gáz. C jelölésre alkalmas porral oltó. Az oltás mellett a gázellátás biztonságos elzárása döntő. Ellenőrizetlen gázkiáramlás robbanásveszélyt okozhat.
D Éghető fém, például egyes magnézium-, nátrium- vagy alumíniumfolyamatok. Az adott fémhez igazolt speciális D oltópor. Általános ABC por, víz vagy hab nem tekinthető automatikusan megfelelőnek.
F Főzőolaj és zsír konyhai sütőberendezésben. F tűzosztályra igazolt nedves vegyi oltóanyag. Vizet tilos az égő olajra önteni, mert heves kilövellést okozhat.

Nincs külön E tűzosztály

A villamos berendezés feszültség alatt külön veszélyt jelent, de az európai tűzosztály-rendszerben nem önálló E osztály. A berendezés feszültségmentesítése után az égő anyag tűzosztálya alapján kell gondolkodni. Amíg feszültség alatt áll, csak olyan készülék használható, amelynek címkéje az adott feszültségre és biztonsági távolságra ezt kifejezetten megengedi.

A szén-dioxid gyakori választás érzékeny villamos és elektronikai környezetben, mert nem hagy por- vagy habmaradékot. Ettől még nem univerzális: zárt vagy rosszul szellőző térben fulladásveszélyt okozhat, használatakor fagyási sérülés is lehetséges, parázsló A tűznél pedig nagyobb az újragyulladás kockázata. Mindig a készülék jelölése és a helyszíni kockázat döntsön.

Mit jelent a 34A vagy 183B jelölés?

A betű előtti szám az oltásteljesítmény része, nem a készülék töltettömege. A 34A és 183B azt jelzi, hogy a készülék szabványos vizsgálat során mekkora A vagy B osztályú vizsgálati tüzet oltott el. Két azonos kilogrammos készülék oltásteljesítménye eltérhet, ezért céges beszerzésnél nem elég azt írni, hogy „6 kilogrammos porral oltó”.

A C tűzosztályhoz nem tartozik ilyen számozott oltásteljesítmény. D és F alkalmazásnál is a konkrét termék jelölését, vizsgálati teljesítményét és használati utasítását kell ellenőrizni. Az OTSZ szerinti oltóanyagegység meghatározásakor szintén az igazolt oltásteljesítményből kell kiindulni.

Oltóanyagok összehasonlítása

Készülék Előny Korlát vagy utómunka
ABC porral oltó Széles alkalmazási tartomány, gyors lángleverés, gyakori általános üzemi megoldás. A finom por jelentős takarítási és berendezéskárosodási kockázatot okozhat, a látást is ronthatja.
Habbal vagy vízalapú anyaggal oltó Jó hűtőhatás és tisztább használat az igazolt A, B vagy F alkalmazástól függően. Fagy, villamos alkalmazhatóság és az égő folyadék összeférhetősége korlátozhatja.
Szén-dioxiddal oltó Nem hagy szilárd oltóanyag-maradékot, ezért érzékeny berendezéseknél előnyös lehet. Rövid hatótáv, gyengébb hűtés, újragyulladás, fulladás- és fagyási veszély.
D vagy F speciális készülék Célzott oltóhatás olyan kockázatra, amelyet az általános készülék nem fed le. Csak a címkén és dokumentációban igazolt anyagra, tűzosztályra és körülményre használható.

Hogyan válasszon céges környezetben?

  1. Azonosítsa az éghető anyagokat. Külön vegye számba az irodai, raktári, műhely-, konyhai és technológiai kockázatokat.
  2. Határozza meg a tűzosztályt. Egy helyen több tűzosztály is előfordulhat, de nem minden többcélú készülék megfelelő minden kockázatra.
  3. Számítsa ki a szükséges oltóanyagegységet. A darabszám helyett az OTSZ és a készülék igazolt oltásteljesítménye alapján tervezzen.
  4. Vegye figyelembe a környezetet. Hőmérséklet, korrózió, kültér, tisztatér, élelmiszer, érzékeny elektronika és személyi terhelés is számít.
  5. Ellenőrizze a kezelhetőséget. A készüléket a várható használó biztonságosan el tudja-e érni, emelni és működtetni.
  6. Kérje a dokumentumokat. Címke, magyar használati utasítás, forgalmazási megfelelőség, karbantarthatóság és alkatrészellátás legyen igazolt.

Mit ne tegyen?

  • Ne válasszon pusztán töltettömeg vagy alacsony ár alapján.
  • Ne használjon vizet égő olajra, feszültség alatt álló berendezésre vagy vízzel veszélyesen reagáló anyagra.
  • Ne oltsa el a gázlángot úgy, hogy a gáz utánpótlása továbbra is ellenőrizetlenül áramlik.
  • Ne lépjen be füsttel telített térbe kézi tűzoltó készülékkel. A riasztás, a menekülés és a 112 hívása elsőbbséget élvez.
  • Ne tartson készenlétben lejárt, sérült, hiányosan jelölt vagy nem hozzáférhető készüléket.

A megfelelő készülék kiválasztása után az elhelyezés, a jelölés, az üzemeltetői ellenőrzés és a szakszerű karbantartás teszi teljessé a rendszert. Ezekről a tűzoltó készülék felülvizsgálati útmutató és a céges tűzvédelmi tájékoztató ad további segítséget.

Bizonytalan a megfelelő készüléktípusban?

Írja meg a helyiség rendeltetését, alapterületét, az éghető anyagokat és a különleges kockázatokat. Segítünk az oltóanyag, az oltásteljesítmény és a darabszám pontosításában.

Ajánlatot kérek

További szakmai útmutatók

Nem biztos benne, melyik termék felel meg? Kérjen ajánlatot, és segítünk kiválasztani.